Bemutatkozik az FRA

Tevékenységünk

1) Széles körű kutatások

  • Az első olyan, az EU egészére kiterjedő felmérés, amelyben 23 500 bevándorló és etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó személyt kérdeztek meg a megkülönböztetéssel és az áldozattá válással kapcsolatos tapasztalataikról (EU-MIDIS).
  • Az összes uniós tagállamra kiterjedő, a nőkkel szembeni nemi alapú erőszakról készült eddigi legnagyobb felmérés 42 000 nő bevonásával.
  • Az eddigi legnagyobb, az EU egészére kiterjedő felmérés a leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel szembeni gyűlöletből fakadó bűncselekményekről és megkülönböztetésről, 93 000 LMBT-személy megkérdezésével.
  • Felmérés a romák életkörülményeiről és az őket érő megkülönböztetésről 85 000 személy részvételével.
  • Felmérés az antiszemitizmusról 6000 zsidó származású személy bevonásával.

2) Összehasonlító jogi vagy társadalomtudományi kutatás

  • Áldozatsegítő szolgálatok az EU-ban: áttekintés és értékelés a sértettek jogainak gyakorlati megvalósulásáról
  • Gyűlöletből fakadó bűncselekmények az EU-ban
  • Adatvédelmi jogorvoslat
  • Az igazságszolgáltatáshoz való jog
  • A gyermekek és az igazságszolgáltatás
  • Az illegális migránsok alapvető jogai az EU-ban
  • Az értelmi fogyatékossággal élő és a mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyek alapvető jogai
  • A fogyatékossággal élő személyek politikai részvétele

3) A jogi szakembereknek szóló kézikönyvek

Ezek a kézikönyvek közérthető formában mutatják be a jelenlegi uniós jogalkotást és az ítélkezési gyakorlatot. Az FRA a következő témákkal foglalkozott:

  • menekültügy, határok és bevándorlás;
  • adatvédelem;
  • megkülönböztetésmentesség.

Az FRA évente Alapjogi Konferenciát is rendez. A konferencián az uniós, országos és helyi intézmények, civil társadalmi szervezetek és gyakorló szakemberek képviseletében három-négyszáz érdekelt fél ül össze, hogy megvitassa a kiválasztott kérdéseket. Ilyen volt például: az alapvető jogok és az EU-ba irányuló migráció (2014); a gyűlölet-bűncselekmények (2013); az igazságszolgáltatáshoz való jog megszorítások idején (2012); az illegális migránsok alapvető jogai (2011); valamint a gyermekek jogai (2010).

Együttműködő partnereink

Az FRA minden szinten szoros kapcsolatot tart az érintett intézményekkel és szervezetekkel:

  • az Európai Parlamenttel, az Európai Unió Tanácsával, az Európai Bizottsággal és az uniós ügynökségekkel;
  • a nemzeti kormányzati hatóságokkal, különösen a nemzeti összekötő tisztviselőinek hálózatán keresztül, akik az FRA legfontosabb kapcsolattartói a tagállamokban, valamint a romákkal és a gyűlöletből fakadó bűncselekményekkel foglalkozó tematikus munkacsoportokon keresztül;
  • e partnerségekben a tagállamok képviselői együtt dolgozzák ki a nemzeti megvalósításra szánt helyes gyakorlatokat;
  • nemzetközi szervezetekkel, pl. az Európa Tanáccsal, az Egyesült Nemzetekkel és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ);
  • a civil társadalmi szervezetekkel, tudományos intézményekkel, esélyegyenlőségi szervekkel és nemzeti emberi jogi szervezetekkel.

Az FRA szűkebb körű találkozókat szervez a kormányzati szakértők és más érdekeltek számára, hogy támogassa a kutatási eredményeinek nyomon követését. Ezeken a találkozókon a résztvevők megosztják egymással ismereteiket és felhívják a figyelmet azokra az ígéretes módszerekre, amelyek segíthetnek az egyes konkrét alapjogi problémák megoldásában.

Az FRA az alapjogi platformon (FRP) keresztül szervezett párbeszédet folytat a civil társadalommal. Az Ügynökség számára az FRP biztosítja a csatornát a közel 400 civil társadalmi szervezettel folytatott együttműködéshez és információcseréhez; e szervezetek mindegyike az alapjog különböző területein dolgozik szerte az EU-ban. A platform európai, tagállami és helyi szintű szereplők sokszínű csoportját fogja össze, és egyedülálló fórumként valódi európai vitát tesz lehetővé az alapvető jogok kérdéseiről. A platform évente egyszer ül össze.

Témáink

Az öt évre szóló többéves keret az FRA munkájának kilenc tematikus területét határozta meg:

  • az igazságszolgáltatáshoz való jog;
  • a bűncselekmények áldozatai, beleértve a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítését is;
  • az információs társadalom, különösen a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme;
  • a romák társadalmi beilleszkedése;
  • igazságügyi együttműködés a büntetőügyek kivételével;
  • a gyermekek jogai;
  • megkülönböztetés;
  • bevándorlás és a migránsok integrációja, vízum és határellenőrzés, menekültügy;
  • rasszizmus, idegengyűlölet, valamint a kapcsolódó intolerancia.

Ezek a területek adnak keretet az Ügynökség különféle projektjeihez.

Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság az Ügynökség munkaprogramjában nem szereplő témában is kérhet kutatást vagy véleményt, egyebek mellett már a jogalkotási eljárások folyamán. A tagállamok összehasonlító adatokat és információkat kérhetnek az FRA-tól, hogy ezeket a nemzeti szakpolitika kialakításában alapul vegyék.

Az FRA munkájának értékelése

Az uniós és a tagállami intézmények gyakran hivatkoznak az FRA adataira, véleményeire és jelentéseire, például:

  • az Európai Parlament éves alapjogi jelentésében és a különféle alapjogi kérdésekről szóló parlamenti állásfoglalásokban;
  • a gyűlöletből fakadó bűncselekményekkel és a nőkkel szembeni erőszakkal szembeni fellépésről szóló tanácsi következtetésekben;
  • az Európai Bizottság romák integrációjáról szóló közleményében és az emberkereskedelem elleni stratégiájában;
  • az ENSZ Közgyűlés rasszizmusról szóló jelentésében;
  • 11 tagállamban zajló parlamenti vitákban.

„Az uniós intézmények nagyra értékelik a jelentéseket, amelyek minden tagállamra kiterjedő, összehasonlító és megbízható adatokkal szolgálnak. Az ilyen típusú jelentések összehasonlítják a különböző tagállamok tényleges helyzetét, és támogatják az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalt.”
(Az FRA független külső értékelése, 2012)

Kik vagyunk

Az Ügynökséget az igazgató irányítja. Az igazgatótanács feladata az Ügynökség munkaprogramjának meghatározása, a költségvetés jóváhagyása és a munka felügyelete. Az igazgatótanács tagállamonként egy-egy független szakértőből, az Európai Bizottság két képviselőjéből és az Európa Tanács által kinevezett független szakértőből áll. Az Ügynökségen belül egy külső szakértőkből álló tudományos bizottság is működik, amely garantálja az FRA munkájának színvonalát.

Adatok az FRA-ról

  • Igazgató: Michael O’Flaherty
  • Alapítás éve: 2007
  • Székhely: Bécs, Ausztria
  • Létszám: 113 fő plusz gyakornokok
  • Költségvetés: 21,2 millió EUR
    Az FRA fenntartása az európai adófizetőknek fejenként évi 0,04 eurójába kerül.
    Az Ügynökség költségvetésének 73%-át operatív tevékenységekre fordítja.
Az Európai Unió azért hozta létre az EU Alapjogi Ügynökségét (FRA), hogy az uniós intézményeket és tagállamokat független, tényeken alapuló támogatással és szakértelemmel segítse az alapvető jogok területén. Az FRA független uniós szerv, amelyet az Unió költségvetése finanszíroz.
Downloads: 

Die Agentur der Europäischen Union für Grundrechte: eine Einleitung

[pdf]de en (67.94 KB)
See also: