FRA 2023 Fleeing Ukraine Survey Cover
28
February
2023

Menekülés Ukrajnából: A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tapasztalatai az EU-ban

Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója Európában évtizedek óta nem látott helyzeteket váltott ki. Halált, hatalmas pusztítást és elmondhatatlan szenvedést okoz. Emellett a II. világháború óta nem látott mértékű tömeges elvándorlást indított el. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelme érdekében az EU első alkalommal aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet. Ezzel összhangban valamennyi uniós tagállam köteles védelmet biztosítani az Ukrajnából menekülőknek.
Áttekintés

Ez a jelentés az FRA által az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek körében végzett 2022. évi online felmérés megállapításait mutatja be. A felmérés arra a 10 európai uniós országra terjed ki – Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovákia –, amely nagy számú, átmeneti védelemben részesülő személynek ad otthont. Mintegy 14 685 válaszadó osztotta meg az EU-ba érkezéssel és letelepedéssel kapcsolatos véleményét. Ezek egyedülálló betekintést nyújtanak tapasztalataikba és érzéseikbe, beleértve az erőszakkal kapcsolatosakat is.

A felmérés megállapításai rámutatnak azokra a kihívásokra is, amelyek egy átmeneti védelmi eszköz alkalmazása során felmerülnek egy olyan helyzetben, amely valószínűleg hosszú távú hatással lesz az emberekre és társadalmainkra.

Tartalom:

  1. Megérkezés az EU-ba – humanitárius segítségnyújtás és tájékoztatás
  2. Letelepedés az EU-ban – tartózkodás és jogállás
  3. Lakhatás
  4. Oktatás
  5. Foglalkoztatás
  6. Jövedelem és szociális ellátási jogosultságok
  7. Egészségügy
  8. Erőszak átélése és hozzáférés speciális támogatáshoz
A legfontosabb megállapítások

A felmérés legfontosabb megállapításai a következők.

  • A válaszadók többsége nem szembesült nehézségekkel az Európai Unióba (EU) történő beutazás és az EU-n belüli utazás során. A legtöbben úgy érzik, hogy elegendő tájékoztatást kaptak a jogaikról és az átmeneti védelemről szóló irányelv alapján rendelkezésükre álló szolgáltatásokról.
  • Míg a válaszadók egyharmada menedékjogért folyamodott a fogadó országban, a nagy többség átmeneti védelmet kért. E tekintetben jelentős különbségek vannak a tagállamok között.
  • Minden harmadik válaszadó végül vissza akar térni Ukrajnába. Hasonló arányban maradnának inkább a fogadó országban. A válaszadók negyede továbbra is bizonytalan.
  • A lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek nagy számban léptek be az EU-ba. Nem meglepő, hogy a többség, 10-ből hat válaszadó a felmérés időpontjában magánszálláshelyen élt. A válaszadók több mint fele részben vagy egészben fizetett a szállásért. Sokak számára a szállásuk messze nem ideális. Gyakran nincs magánéletük, és idegenekkel kell megosztaniuk a konyhát vagy a fürdőszobát. Sok felnőtt válaszadó, akik eltartott gyermekkel érkeztek, olyan lakásban élt, ahol a gyermekeknek nem állt rendelkezésükre csendes vagy külön szoba, ahol tanulhattak volna.
  • Azok közül, akik nem sokkal az Ukrajnából való elmenekülésük előtt még tanultak, kevesebb mint a felük folytatta tanulmányait a fogadó országban. Ennek fő oka a nyelvi akadály. Tízből négy válaszadó az érkezése óta nem vett részt nyelvtanfolyamon a fogadó országban. Ennek a problémának a megoldásához több lehetőséget kell majd biztosítani a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek arra, hogy nyelvtanfolyamokon vegyenek részt. A gyermekek csaknem kétharmada igénybe vette az ukrajnai iskolák vagy egyetemek által biztosított online oktatást, vagy Ukrajnából érkező anyagok felhasználásával és egyéb támogatással saját maga tanult.
  • A 2022. február 24. előtt Ukrajnában fizetett munkát végző emberek mintegy kétharmada talált munkát a fogadó országban. A munkaképes korú válaszadók kétharmada azonban a felmérés időpontjában nem végzett fizetett munkát. A munkavállalás legfőbb akadályai a fogadó ország nyelvének nem megfelelő ismerete és a gondozási kötelezettségek voltak, különösen a nők esetében. Különös aggodalomra ad okot, hogy 10-ből négy válaszadó szembesült a munkahelyi kizsákmányolás valamilyen formájával.
  • A pénzügyi kérdések minden második 16 éves vagy annál idősebb válaszadót foglalkoztatnak. Ezek a válaszadók arról számolnak be, hogy háztartásuk számára valamennyi, illetve nagy nehézséget okoz a megélhetés a fogadó országban. A felnőtt válaszadók alig több mint egynegyede tudja munkájából fedezni alapvető napi megélhetési költségeit. A felnőtt válaszadóknak csak körülbelül a fele mondta azt, hogy a hatóságok anyagilag támogatták őket érkezésük óta.
  • Három válaszadó közül csak egy gondolja úgy, hogy jó vagy nagyon jó egészségi állapotban van. Minden második válaszadó régóta fennálló betegségről vagy egészségügyi problémáról számol be. A 16 év feletti válaszadók felének gondot okozott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés a nyelvi nehézségek miatt, vagy amiatt, mert nem tudta, hova menjen, vagy kihez forduljon.
  • Minden második válaszadó azt állította, hogy gyakran vagy mindig lehangoltnak és szomorúnak érzi magát, mióta megérkezett a fogadó országba. A válaszadók mintegy kétharmada azonban optimistán tekint a jövőbe. Háromból egy érzi úgy, hogy része a fogadó ország közösségének.
  • Ez az optimizmus annak ellenére fennáll, hogy a válaszadók nagy arányban voltak kitéve traumatikus élményeknek Ukrajnában vagy az EU-ban. A válaszadóknak csak körülbelül egyharmada keresett orvosi vagy pszichológiai segítséget az EU-ba érkezése óta. Ennek a csoportnak körülbelül egynegyede nem kapta meg a kért támogatást. Aggasztó, hogy a felmérésben részt vevő fiatalabb (12–15 éves) gyermekek mintegy fele számolt be alvási és/ vagy koncentrációs nehézségekről, önbizalomvesztésről vagy a kiszolgáltatottság érzéséről.