Las instituciones nacionales de derechos humanos (INDH) constituyen una parte esencial del sistema de protección de los derechos humanos en cada país. Con su trabajo de sensibilización, asesoramiento, supervisión y exigencia de rendición de
cuentas a las autoridades, estas instituciones desempeñan un papel fundamental a la hora de abordar los grandes retos actuales en materia de derechos humanos, al ocuparse tanto de problemáticas recurrentes, tales como la discriminación y la
desigualdad, como de problemas de reciente aparición como las implicaciones desde el punto de vista de los derechos de la inteligencia artificial y de la pandemia de la COVID-19.
Inimõigustega tegelevad riiklikud asutused on oluline osa inimõiguste kaitse süsteemist riigi tasandil. Teadlikkuse suurendajate, nõustajate ning ametiasutuste jälgijate ja vastutusele võtjatena on neil keskne roll tänapäeva suurte inimõigusprobleemide lahendamisel ning nad tegelevad nii alaliste probleemidega, nagu diskrimineerimine ja ebavõrdsus, kui ka uute küsimustega, nagu COVID-19 pandeemia ja tehisintellekti mõju inimõigustele.
Kansalliset ihmisoikeusinstituutiot ovat olennainen osa eri maiden ihmisoikeuksien suojelujärjestelmää. Instituutiot lisäävät tietoisuutta ihmisoikeuksista, antavat neuvontaa, seuraavat viranomaisten toimintaa ja saattavat niitä vastuuseen. Näin niillä on keskeinen rooli tämän päivän suurten ihmisoikeushaasteiden parissa luovimisessa. Ne puuttuvat sekä syrjinnän ja epätasa-arvon kaltaisiin jatkuviin huoliin että uusiin kysymyksiin, joita ovat muun muassa tekoälyn ja covid-19- pandemian vaikutukset ihmisoikeuksiin.
A nemzeti emberi jogi intézmények (NHRI-k) az országos szintű emberijog-védelmi rendszer alapvető részét képezik. Figyelemfelkeltő tevékenységek, tanácsadás, nyomon követés és a hatóságok elszámoltatása révén központi szerepet töltenek be a napjaink jelentős emberi jogi kihívásai közötti eligazodásban – egyrészt kezelik a hátrányos megkülönböztetéshez és az egyenlőtlenséghez hasonló, tartósan fennálló aggályokat, másrészt a mesterséges intelligencia és a Covid19-világjárvány jogi vonatkozásaihoz hasonló, újszerű kérdéseket.
Nacionalinės žmogaus teisių institucijos (NŽTI) yra gyvybiškai svarbi žmogaus teisių apsaugos sistemos dalis, veikianti šalies lygmeniu. Didindamos informuotumą, teikdamos rekomendacijas, vykdydamos stebėseną ir užtikrindamos valdžios institucijų atskaitomybę, šios institucijos atlieka pagrindinį vaidmenį sprendžiant sunkiausius šių dienų uždavinius žmogaus teisių srityje – kovoti su tokiais nuolat susirūpinimą keliančiais reiškiniais kaip diskriminacija ir nelygybė, naujomis problemomis, pvz., dirbtinio intelekto poveikiu teisėms, ir COVID-19 pandemija.
Krajowe instytucje praw człowieka (NHRI) stanowią istotną część systemu ochrony praw człowieka na szczeblu krajowym. Poprzez podnoszenie świadomości, udzielanie porad, monitorowanie i pociąganie władz do odpowiedzialności odgrywają one główną rolę w podejmowaniu wielkich wyzwań współczesnego świata związanych z prawami człowieka – rozwiązując zarówno utrzymujące się problemy, takie jak dyskryminacja i nierówność, jak i wciąż pojawiające się nowe problemy, takie jak wpływ sztucznej inteligencji i pandemii COVID-19 na prawa człowieka.
As Instituições Nacionais dos Direitos Humanos (INDH) são uma parte vital do sistema de proteção dos direitos humanos à escala nacional. Ao sensibilizar, aconselhar, fiscalizar e velar pela responsabilização das autoridades, estas instituições desempenham um papel central nos grandes desafios que atualmente se levantam em matéria de direitos humanos, enfrentando quer os problemas persistentes, como a discriminação e as desigualdades, quer os novos problemas emergentes, como as implicações da inteligência artificial e da pandemia da COVID-19 em matéria dos direitos.
Instituțiile naționale pentru apărarea drepturilor omului (INDO) reprezintă o parte vitală a sistemului de protecție a drepturilor omului existent la nivelul unei țări. Prin eforturile lor de sensibilizare, consiliere, monitorizare și responsabilizare a autorităților, aceste instituții au un rol central în depășirea marilor provocări legate de drepturile omului din zilele noastre, abordând atât preocupări persistente, precum cele referitoare la discriminare și inegalitate, cât și chestiuni noi, cum ar fi implicațiile inteligenței artificiale și ale pandemiei de COVID-19 asupra acestor drepturi.
De nationella människorättsinstitutionerna är en viktig del av ländernas system för att skydda de mänskliga rättigheterna. Genom att bidra till en ökad medvetenhet, och genom att ge råd, övervaka och ställa myndigheter till svars, spelar de en central roll i hanteringen av vår tids stora människorättsutmaningar. De arbetar både med ständigt aktuella problem som diskriminering och ojämlikhet och med nya frågor som hur våra rättigheter påverkas av artificiell intelligens eller covid-19-pandemin.
Minorities across Europe routinely experience discrimination. As a child, FRA Director Michael O’Flaherty saw first-hand how prejudice led to violence and hatred in his native Ireland. Michael shares some early experiences of violence against Irish Travellers. He also speaks about what motivates him to fight to protect human rights for people everywhere.
This is a recording from the morning session of the high-level virtual event "Doing Artificial Intelligence the European way" which took place on 14 December 2020.
This is a recording from the afternoon session of the high-level virtual event "Doing Artificial Intelligence the European way" which took place on 14 December 2020.
In 2020 (until 15 December), the International Organization for Migration estimated that about 1,054 people have died or gone missing while crossing the Mediterranean Sea to reach Europe to escape war or persecution or to pursue a better life. This is an average of almost three people per day. In the past years, a significant number of migrants in distress at sea have been rescued by civil society vessels deployed with a humanitarian mandate to reduce fatalities and bring rescued migrants to safety. Since 2018, however, national authorities initiated some 50 administrative and criminal proceedings against crew members or vessels, also seizing the latter. In some cases, rescue vessels were blocked in harbours due to flag issues or the inability to meet maritime safety-related and other technical requirements.
Европейската конвенция за защита на правата на човека (ЕКПЧ) и правото на Евро- пейския съюз (ЕС) предоставят рамка за защита на правата на чужденците, чието значение непрестанно се повишава. Законодателството на Европейския съюз относно убежището, границите и имиграцията се развива бързо. Съществува вну- шителна по обем съдебна практика на Европейския съд по правата на човека във връзка по-специално с членове 3, 5, 8 и 13 от ЕКПЧ. Към Съда на Европейския съюз биват отправяни все повече искания да се произнесе по отношение на тълкуването на разпоредбите на правото на Европейския съюз в тази област. Третото издание на този наръчник, актуализирано до юли 2020 г., предоставя по достъпен начин това законодателство на Европейския съюз и съвкупността от съдебната практика на европейските съдилища. Наръчникът е предназначен за практикуващи юристи, съдии, прокурори, служители на имиграционните служби и неправителствени орга- низации в държавите — членки на ЕС, и на Съвета на Европа.
Den europæiske menneskerettighedskonvention og Den Europæiske Unions lovgivning udgør en stadigt vigtigere ramme for beskyttelse af udlændinges rettigheder. Den Europæiske Unions lovgivning vedrørende asyl, grænser og indvandring udvikler sig hurtigt. Der er en imponerende mængde retspraksis fra Den Europæiske Menneskerettighedsdomstol vedrørende navnlig artikel 3, 5, 8 og 13 i EMRK. Den Europæiske Unions Domstol bliver oftere og oftere anmodet om at fortolke bestemmelserne i EU-retten på dette område. Den tredje udgave af denne håndbog, der er opdateret frem til juli 2020, fremlægger denne EU-lovgivning og retspraksis fra de to europæiske domstole på en lettilgængelig måde. Håndbogen er tiltænkt aktører inden for retsvæsenet, anklagere, indvandringsmedarbejdere og ikkestatslige organisationer i EU’s og Europarådets medlemsstater.
Η Ευρωπαϊκή Σύμβαση Δικαιωμάτων του Ανθρώπου και το δίκαιο της Ευρωπαϊκής Ένω- σης παρέχουν ένα όλο και πιο σημαντικό πλαίσιο για την προστασία των δικαιωμάτων των αλλοδαπών. Η νομοθεσία της Ευρωπαϊκής Ένωσης σχετικά με το άσυλο, τα σύνορα και τη μετανάστευση εξελίσσεται με ταχείς ρυθμούς. Υπάρχει ένα εντυπωσιακό σώμα νομολογίας του Ευρωπαϊκού Δικαστηρίου Ανθρωπίνων Δικαιωμάτων που αφορά ειδικό- τερα τα άρθρα 3, 5, 8 και 13 της ΕΣΔΑ. Το Δικαστήριο της Ευρωπαϊκής Ένωσης καλείται όλο και περισσότερο να αποφανθεί σχετικά με την ερμηνεία των διατάξεων του δικαίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης στον τομέα αυτό. Η τρίτη έκδοση του παρόντος εγχειριδίου, που επικαιροποιήθηκε έως τον Ιούλιο του 2020, παρουσιάζει την εν λόγω νομοθεσία της Ευρωπαϊκής Ένωσης και το σώμα της νομολογίας των δύο ευρωπαϊκών δικαστηρίων με εύχρηστο τρόπο. Απευθύνεται σε επαγγελματίες του νομικού κλάδου, δικαστές, εισαγ- γελείς, υπαλλήλους στον τομέα της μετανάστευσης και μη κυβερνητικές οργανώσεις, στα κράτη μέλη της ΕΕ και του Συμβουλίου της Ευρώπης.
The European Convention on Human Rights and European Union law provide an increasingly important framework for the protection of the rights of foreigners. European Union legislation relating to asylum, borders and immigration is developing fast. There is an impressive body of case law by the European Court of Human Rights relating in particular to Articles 3, 5, 8 and 13 of the ECHR. The Court of Justice of the European Union is increasingly asked to pronounce on the interpretation of European Union law provisions in this field. The third edition of this handbook, updated up to July 2020, presents this European Union legislation and the body of case law by the two European courts in an accessible way.
Euroopa inimõiguste konventsioon ja Euroopa Liidu õigus moodustavad üha olulisema raamistiku välismaalaste õiguste kaitseks. Varjupaiga, piiride ja sisserändega seotud Euroopa Liidu õigusaktid arenevad kiiresti. Euroopa Inimõiguste Kohtu kohtupraktika
on ulatuslik, eelkõige seoses Euroopa inimõiguste konventsiooni artiklitega 3, 5, 8 ja 13. Euroopa Liidu Kohtul palutakse üha sagedamini võtta seisukoht Euroopa Liidu õiguse sätete tõlgendamise kohta selles valdkonnas. Käsiraamatu kolmandas väljaandes, mida on ajakohastatud kuni juulini 2020, tutvustatakse arusaadavalt Euroopa Liidu õigusakte ja Euroopa mõlema kohtu kohtupraktikat. See on ette nähtud ELi ja Euroopa Nõukogu liikmesriikide õigusala töötajatele, kohtunikele, prokuröridele, sisserändeametnikele ja vabaühendustele.
Euroopan ihmisoikeussopimus ja Euroopan unionin oikeus sisältävät yhä tärkeämmäksi käyvän ulkomaalaisten oikeuksien suojaamista koskevan säännöstön. Euroopan unionin oikeus turvapaikkaoikeudesta, rajoista ja maahanmuutosta kehittyy nopeasti. Euroopan ihmisoikeustuomioistuimessa on kertynyt runsaasti oikeuskäytäntöä, erityisesti Euroopan ihmisoikeussopimuksen 3, 5, 8 ja 13 artiklasta. Euroopan unionin tuomioistuimelta pyydetään yhä useammin lausuntoa unionin oikeuden tämän alan säännösten tulkinnasta. Käsikirjan kolmannessa painoksessa, jota on päivitetty heinäkuuhun 2020 saakka, esitetään EU:n lainsäädäntöä ja molempien tuomioistuinten oikeuskäytäntöä helposti saatavilla olevassa muodossa.
Az emberi jogok európai egyezménye és az európai uniós jog egyre fontosabb keretet biztosít a külföldiek jogainak védelméhez. A menekültügyre, a határokra és a bevándorlásra vonatkozó európai uniós joganyag gyorsan fejlődik. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tekintélyes esetjogi korpusza alakult ki, különösen az EJEE 3., 5., 8. és 13. cikkével kapcsolatban. Az Európai Unió Bíróságát egyre gyakrabban kérik fel, hogy nyilatkozzon az Európai Unió e területre vonatkozó jogi rendelkezéseinek értelmezéséről. E kézikönyv 2020 júliusáig aktualizált harmadik kiadása hozzáférhető módon mutatja be ezeket az európai uniós jogszabályokat, valamint a két európai bíróság ítélkezési gyakorlatát. A kézikönyv az EU és az Európa Tanács tagállamaiban dolgozó gyakorló jogi szakembereknek, bíráknak, ügyészeknek, bevándorlási tisztviselőknek és nem kormányzati szervezeteknek szól.
