eu-charter

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

EU Charter and Charter resources
Previous title

VII. Cím

Általános rendelkezések

Next title
Previous article

51. cikk - Alkalmazási kör

Next article

51. cikk - Alkalmazási kör

(1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását. (2) Ez a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat..

CHARTERPEDIA RESOURCES

Magyarázatok

  • Text:

    Az 51. cikk célja a Charta alkalmazási körének meghatározása. Világosan kimondja, hogy a Charta a szubszidiaritás elvével összhangban elsősorban az Unió intézményeire és szerveire vonatkozik. Ezt a rendelkezést az Európai Unióról szóló szerződésnek az Uniót az alapvető jogok tiszteletben tartására kötelező 6. cikke (2) bekezdésére, valamint a kölni Európai Tanács által adott mandátumra figyelemmel dolgozták ki. Az `intézmény` kifejezést a Szerződések határozzák meg. A Szerződésekben jelenleg alkalmazott `szervek és hivatalok` kifejezés a Szerződések vagy a másodlagos jog által létrehozott valamennyi szerv megjelölésére szolgál (lásd pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. és 16. cikkét).
    A tagállamokat illetően a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredően egyértelműen következik, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartásának uniós összefüggésben való előírása csak abban az esetben kötelező a tagállamokra nézve, amennyiben azok az uniós jog alkalmazási körében járnak el (a Bíróságnak az 5/88. sz. Wachauf-ügyben 1989. július 13-án [EBHT 1989., 2609. o.] az ERT-ügyben 1991. június 18-án [EBHT 1991., I-2925. o.]) és a C-309/96. sz. Annibaldi-ügyben 1997. december 18-án hozott ítélete [EBHT 1997., I-7493. o.]). Legutóbb a Bíróság a következőképpen erősítette meg ezt az ítélkezési gyakorlatot: `Továbbá emlékezni kell arra, hogy az alapvető jogoknak a közösségi jogrendben biztosított védelméből eredő követelmények a tagállamokra is kötelező érvényűek, amennyiben azok közösségi szabályokat hajtanak végre…` (a C-292/97. sz. ügyben 2000. április 13-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-2737. o., indokolás: 37. pont]). Természetesen ez a szabály, ahogyan az a Chartában szerepel, a központi hatóságokra és a regionális vagy helyi szervekre, valamint a közjogi szervezetekre egyaránt vonatkozik, amennyiben azok uniós jogot hajtanak végre.
    A (2) bekezdés, az (1) bekezdés második mondatával együtt megerősíti, hogy nem tartozik a Charta hatálya alá a Szerződések által az Unióra ruházott hatáskörök és feladatok kiterjesztése. Ez a szubszidiaritás elve logikus következményeinek, valamint annak a kifejezett megjelenítése, hogy az Unió csak olyan hatáskörrel bír, amelyeket átruháztak rá. Az Unióban biztosított alapvető jogok csak a Szerződésekben meghatározott hatáskörök összefüggésében bírnak hatással. Következésképpen az (1) bekezdés második mondata alapján az Unió intézményei számára a Chartában lefektetett elvek előmozdítására irányuló valamely kötelezettség csak ugyanezen hatáskörök keretein belül merülhet fel.
    A (2) bekezdés ugyancsak megerősíti, hogy a Charta nem nyújt lehetőséget arra, hogy az uniós jog alkalmazási körét az Uniónak a Szerződések által meghatározott hatáskörein kívülre is kiterjesszék. A Bíróság az uniós jog részeként elismert alapvető jogok tekintetében már megfogalmazta ezt a szabályt (a C-249/96. sz. Grant-ügyben 1998. február 17-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-621. o.] indokolásának 45. pontja). Ennek a szabálynak megfelelően az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében a Chartára történő utalást természetesen nem lehet önmagában az `uniós jog végrehajtásának` tekintett tagállami fellépések kibővítéseként értelmezni (az (1) bekezdés, illetve a fent említett esetjog értelmében).

    Source:
    Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 303/17 - 14.12.2007
    Preamble - Explanations relating to the Charter of Fundamental Rights:
    Az alábbi magyarázatok eredetileg az Európai Unió Alapjogi Chartáját kidolgozó Konvent elnökségének irányításával kerültek megfogalmazásra. A magyarázatok naprakésszé tétele az Európai Konvent elnökségének felelőssége mellett, az elnökségnek a Charta szövegéhez (nevezetesen az 51. és 52. cikkéhez) tett kiigazításainak megfogalmazása, valamint az uniós jog további fejlődése fényében történt. Bár a magyarázatok nem bírnak jogi erővel, az értelmezés értékes eszközei, amelyek célja a Charta rendelkezéseinek megvilágítása.

Esetjog

Nemzeti alkotmányjog

4 results found

  • Constitution of the Republic of Croatia
    URL:
    Constitution of the Republic of Croatia
    Ország:
    Croatia
  • De Belgische Grondwet
    URL:
    De Belgische Grondwet
    Ország:
    Belgium

    Artikel 191. Iedere vreemdeling die zich op het grondgebied van België bevindt, geniet de bescherming verleend aan personen en aan goederen, behoudens de bij de wet gestelde uitzonderingen.

  • La Constitution Belge
    URL:
    La Constitution Belge
    Ország:
    Belgium

    Article 191; Tout étranger qui se trouve sur le territoire de la Belgique jouit de la protection accordée aux personnes et aux biens, sauf les exceptions établies par la loi

  • The Belgian Constitution
    URL:
    The Belgian Constitution
    Ország:
    Belgium

    Article 191. All foreigners on Belgian soil benefit from the protection provided to persons andproperty, except for those exceptions provided for by the law.

Uniós jog

3 results found

Nemzetközi jog

0 results found

Termékek

  • Handbook / Guide / Manual
    23
    October
    2018
    BG, DA and EL versions now available
    04 November 2020

    Az Európai Unió Alapjogi Chartájának nemzeti szinten történő alkalmazása a jogalkotásban és a döntéshozatalban

    Rendkívül korszerű emberi jogi jegyzékként számos olyan jogot foglal magában, amelyek más elfogadott alapjogi okmányokban nem szerepelnek, így a Charta papíron valóban jól mutat. Akik jól ismerik az uniós jog főbb elveit, rendszerint gyorsan fel tudják mondani, hogy a Charta az EU‑ra nézve mindig kötelező, a tagállamokra nézve viszont csak akkor, amikor „az uniós jogot hajtják végre”. De tulajdonképpen mit jelent a Chartának ez a sokat idézett 51. cikke?
  • Handbook / Guide / Manual
    19
    August
    2022

    A Chartára vonatkozó esettanulmányok - Oktatói kézikönyv

    Az Európai Unió Alapjogi Chartája (CFREU) az Európai Unió emberi jogi nyilatkozata. Minden esetben alkalmazandó az uniós intézményekre, az Unióra és az egyes tagállamokra, amikor azok az uniós jogszabályok keretében járnak el. Azt azonban egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy egy konkrét ügy az uniós jog hatálya alá tartozik-e vagy sem. Ezért szükséges az, hogy a jogi szakemberek számára képzést, illetve képzési anyagokat biztosítsunk, hogy megismerhessék a Charta alkalmazási körét, amelyet a Charta 51. cikke határoz meg. Ennek az oktatói kézikönyvnek az a célja, hogy a – későbbiekben bővíthető – esettanulmány-gyűjteményből kiinduló képzések megszervezéséhez és lebonyolításához iránymutatást nyújtson.
  • Handbook / Guide / Manual
    25
    May
    2018
    New language version - Croatian
    19 May 2020

    Európai adatvédelmi jogi kézikönyv - 2018. évi kiadás

    Az információs technológiák gyors fejlődésével egyre nagyobb szükség van a személyes adatok erőteljes védelmére, amely jogot az Európai Unió és az Európa Tanács jogi eszközei egyaránt biztosítják. A technológiai fejlesztések kiterjesztik például a felügyelet, a beszélgetések lehallgatása és az adatok tárolása határait, ami új és hatalmas kihívásokat állít e jog biztosítása elé. Ez a kézikönyv azon gyakorló jogászok számára készült, akiknek a jog e fejlődő területe nem a szakterülete.
  • Fundamental Rights Report
    11
    June
    2020
    Now available in all 24 official EU languages
    12 August 2020

    2020. Évi alapjogi jelentés – Az FRA véleménye

    A 2019-es év előrelépést és egyúttal visszaeséseket is
    hozott az alapjogok védelme terén. Az FRA 2020. évi
    alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb
    fejleményeit, és felhívja a figyelmet az eredményekre,
    illetve az aggályos kérdésekre. Ez a kiadvány ismerteti
    az FRA véleményét az érintett tematikus területeken
    bekövetkezett legfontosabb fejleményekről, és
    összefoglalja a véleményt alátámasztó tényeket.
    Ennek során tömör, de informatív áttekintést nyújt az
    EU és tagállamai előtt álló fő alapjogi kihívásokról.
  • Fundamental Rights Report
    11
    June
    2026

    Fundamental Rights Report - Challenges and achievements in 2025

    The Fundamental Rights Report: Challenges and Achievements in 2025 is FRA’s flagship annual publication. It provides an overview of the state of fundamental rights in the EU and highlights selected critical developments from 2025. This year, it focuses on four areas: rights protection in a rapidly changing digital environment; the housing crisis and rising homelessness rates; employment challenges for people from non-EU countries; and the implementation of the EU Charter of Fundamental Rights. The publication is a valuable resource for those seeking to stay informed about the EU’s shifting landscape of fundamental rights.
    New Africa / adobestock.com, 2026
  • Report / Paper / Summary
    13
    November
    2025

    Digitalising Justice: A fundamental rights-based approach

    FRA analysed 31 digital tools and systems across seven EU Member States, exploring potential positive and negative effects on victims, claimants and defendants. By identifying risks early, investing in skills and training, and embedding protections from the outset, policymakers and practitioners can build effective and inclusive justice systems. This report provides practical suggestions to help ensure that digitalised justice systems are accessible and deliver fair outcomes for all.
    BillionPhotos.com / adobestock.com, 2025
  • Report / Paper / Summary
    2
    October
    2025

    Rights of Roma and Travellers in 13 European countries - Perspectives from the Roma Survey 2024

    This report examines the fundamental rights and living conditions of Roma and Travellers across 10 EU Member States and
    3 accession countries. The survey evaluates progress towards the EU Roma strategic framework’s 2030 objectives, covering areas such as discrimination, poverty, education, employment, health, and housing.
    ©FRA
  • Fundamental Rights Report
    10
    June
    2025

    Fundamental Rights Report 2025

    The Fundamental Rights Report 2025 is the annual report of the European Union Agency for Fundamental Rights (FRA). It provides an overview of the state of fundamental rights in the EU and highlights selected critical developments and trends in 2024. The report covers issues such as inclusive elections, gender-based violence, and the implementation of the EU Charter of Fundamental Rights. It presents FRA’s opinions on these developments, setting out the actions that the EU and Member States should take. This annual publication is a valuable resource for those seeking to stay informed about the EU’s shifting landscape of fundamental rights.
    respiro888 / Adobestock.com, 2019
  • Opinion / Position Paper
    6
    February
    2025

    Planned return hubs in third countries: EU fundamental rights law issues

    This FRA Position Paper outlines the Agency’s position on the creation of 'return hubs' in non-EU countries for migrants who have been ordered to leave the EU. Considering the serious fundamental rights risks connected with running return hubs, this legal analysis presents the conditions that would have to be met for return hubs to respect fundamental rights and comply with EU law. These include setting up agreements with the host countries and creating independent human rights monitoring mechanisms. The position paper does not examine centres in third countries that process asylum applications.
    Bettysphotos / Adobestock, 2025