Az egyezmény erőteljes eszköz arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek, helyi közösségek és kormányzatok jogi, politikai és gyakorlati intézkedések kidolgozása és végrehajtása révén módot találjanak a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítésére.
Annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések megfeleljenek az egyezmény követelményeinek, és végrehajtásuk hatékony és eredményes legyen, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) 33. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az egyezményben részes államok hozzanak létre egy keretrendszert, amely segíti, védi és ellenőrzi a CRPD végrehajtását.
A CRPD szerződő feleként az EU kijelölt egy ilyen keretrendszert az uniós hatáskörbe tartozó ügyekhez, ideértve a következőket:
Az uniós keretrendszer kiegészíti a nemzeti ellenőrzési keretrendszereket: az uniós tagállamokban ezek felelnek a CRPD végrehajtásának támogatásáért, védelméért és ellenőrzéséért.
A keretrendszer 2013-ban kezdte meg működését egy bizottsági javaslat alapján, amelyet az Európai Unió Tanácsa 2012-ben hagyott jóvá.
Az uniós keretrendszer a következőkből áll:
2015 végéig az Európai Bizottság is tagja volt az uniós keretrendszernek, ekkor azonban bejelentette visszalépési szándékát, miután a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (CRPD-bizottság) közreadta záró megjegyzéseit az EU-ról. A bejelentést követően az Európai Bizottság a továbbiakban nem vesz részt az uniós keretrendszer tevékenységeiben.
Saját hatáskörüknek és megbízatásuknak megfelelően a tagok együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy:
a CRPD-egyezménynek az EU általi végrehajtását.
Az uniós keretrendszer emellett aktívan hozzájárul a CRPD uniós végrehajtásának felülvizsgálatához, amelyet a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (CRPD-bizottság) végez. A CRPD-bizottság, a CRPD alapján létrehozott testület feladata, hogy felmérje, hogy az egyezmény részes felei eleget tesznek-e a CRPD szerinti kötelezettségeiknek.
A CRPD uniós végrehajtásának első felülvizsgálata 2015-ben zajlott le; az első felülvizsgálat után a CRPD-bizottság bejelentette, hogy a második és harmadik felülvizsgálatra együttesen kerül majd sor 2020-ban.
A tagok információt osztanak meg egymással, és számba veszik egymás tevékenységeit. Megállapodnak egy munkaprogramról, amely tartalmazhatja a több tag által közösen vagy a keretrendszer egésze által végzett tevékenységeket.
Az uniós keretrendszer elnökét elnökét egy évre nevezik ki, és az elnökök rotációs rendszerben váltják egymást. Az elnök támogatja a keretrendszer munkamódszereiből eredő kollegialitás elvét.
Az uniós keretrendszer titkárságát szintén két évre nevezik ki; a titkárság koordinálja az ülések megszervezését és előkészítését. A keretrendszer titkárságát jelenleg az FRA látja el.
Az uniós keretrendszer évente legalább kétszer ülésezik. A határozatokat konszenzussal hozzák meg.
Az uniós keretrendszer kiegészíti az uniós tagállamokban működő nemzeti ellenőrzési keretrendszereket, amelyek feladata, hogy nemzeti szinten segítsék, védjék és ellenőrizzék a CRPD-t és végrehajtását. Ezek különféle formákat ölthetnek, és több szervezetből is állhatnak, például:
Az uniós keretrendszer arra törekszik, hogy növelje a szinergiát a nemzeti ellenőrzési keretrendszerekkel. Az információk megosztása és a tevékenységek összehangolása érdekében évente ülésezik például az uniós tagállamokban működő nemzeti ellenőrzési mechanizmusok képviselőivel.
A nemzeti ellenőrzési keretrendszerek néhány tagja között európai szinten is van együttműködés:
