Uniós keretrendszer a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez

Az Egyesült Nemzetek egyezménye a fogyatékossággal élő személyek jogairól (CRPD) az első olyan kötelező erejű nemzetközi emberi jogi eszköz, amely kifejezetten a fogyatékossággal foglalkozik. Célja „valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása”.

 

Az egyezmény erőteljes eszköz arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek, helyi közösségek és kormányzatok jogi, politikai és gyakorlati intézkedések kidolgozása és végrehajtása révén módot találjanak a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítésére.

Annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések megfeleljenek az egyezmény követelményeinek, és végrehajtásuk hatékony és eredményes legyen, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) 33. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az egyezményben részes államok hozzanak létre egy keretrendszert, amely segíti, védi és ellenőrzi a CRPD végrehajtását.

A CRPD szerződő feleként az EU kijelölt egy ilyen keretrendszert az uniós hatáskörbe tartozó ügyekhez, ideértve a következőket:

  • uniós jogalkotás és szakpolitika: megkülönböztetésmentesség, utasok jogai, uniós támogatás stb.
  • uniós közigazgatás: személyzetfelvétel, dokumentumokhoz való hozzáférés stb.

Az uniós keretrendszer kiegészíti a nemzeti ellenőrzési keretrendszereket: az uniós tagállamokban ezek felelnek a CRPD végrehajtásának támogatásáért, védelméért és ellenőrzéséért.

A keretrendszer 2013-ban kezdte meg működését egy bizottsági javaslat alapján, amelyet az Európai Unió Tanácsa 2012-ben hagyott jóvá.

Kik a tagjai?

Az uniós keretrendszer a következőkből áll:

2015 végéig az Európai Bizottság is tagja volt az uniós keretrendszernek, ekkor azonban bejelentette visszalépési szándékát, miután a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (CRPD-bizottság) közreadta záró megjegyzéseit az EU-ról. A bejelentést követően az Európai Bizottság a továbbiakban nem vesz részt az uniós keretrendszer tevékenységeiben.

Mi a tagok feladata?

Saját hatáskörüknek és megbízatásuknak megfelelően a tagok együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy:

a CRPD-egyezménynek az EU általi végrehajtását.

Az uniós keretrendszer emellett aktívan hozzájárul a CRPD uniós végrehajtásának felülvizsgálatához, amelyet a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (CRPD-bizottság) végez. A CRPD-bizottság, a CRPD alapján létrehozott testület feladata, hogy felmérje, hogy az egyezmény részes felei eleget tesznek-e a CRPD szerinti kötelezettségeiknek.

A CRPD uniós végrehajtásának első felülvizsgálata 2015-ben zajlott le; az első felülvizsgálat után a CRPD-bizottság bejelentette, hogy a második és harmadik felülvizsgálatra együttesen fog sor kerülni 2019-ben.

Hogyan működik a gyakorlatban?

A tagok információt osztanak meg egymással, és számba veszik egymás tevékenységeit. Megállapodnak egy munkaprogramról, amely tartalmazhatja a több tag által közösen vagy a keretrendszer egésze által végzett tevékenységeket.

Az uniós keretrendszer elnökét két évre nevezik ki, és az elnökök rotációs rendszerben váltják egymást. Az elnök támogatja a keretrendszer munkamódszereiből eredő kollegialitás elvét. A keretrendszer jelenlegi elnöke az FRA.

Az uniós keretrendszer titkárságát szintén két évre nevezik ki; a titkárság koordinálja az ülések megszervezését és előkészítését. A keretrendszer titkárságát jelenleg az FRA látja el.

Az uniós keretrendszer évente legalább kétszer ülésezik. A határozatokat konszenzussal hozzák meg.

Nemzeti ellenőrzési keretrendszerek

Az uniós keretrendszer kiegészíti az uniós tagállamokban működő nemzeti ellenőrzési keretrendszereket, amelyek feladata, hogy nemzeti szinten segítsék, védjék és ellenőrizzék a CRPD-t és végrehajtását. Ezek különféle formákat ölthetnek, és több szervezetből is állhatnak, például:

  • nemzeti esélyegyenlőségi testületekből,
  • ombudsmanokból,
  • nemzeti emberi jogi intézményekből,
  • felügyelő bizottságokból, a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó szervezetek képviselőinek részvételével.

 Az uniós keretrendszer arra törekszik, hogy növelje a szinergiát a nemzeti ellenőrzési keretrendszerekkel. Az információk megosztása és a tevékenységek összehangolása érdekében évente ülésezik például az uniós tagállamokban működő nemzeti ellenőrzési mechanizmusok képviselőivel.

Ellenőrzési hálózatok

A nemzeti ellenőrzési keretrendszerek néhány tagja között európai szinten is van együttműködés: