A nemzetközi és regionális emberi jogi szervezetek – köztük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács különböző szervezetei, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – hangsúlyozzák a civil társadalom fontos szerepét az emberi jogok és a demokrácia védelmében és előmozdításában.
Az Európai Unióban a civil társadalom fontos szerepet játszik az EU és tagállamai között az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében meghatározott értékek érvényre juttatásában. Jelentős mértékben hozzájárul az emberi jogok területére vonatkozó uniós szakpolitikák végrehajtásához. A civil társadalom kulcsszerepe az uniós szerződésekben is tükröződik. A vonatkozó uniós szakpolitikai dokumentumok, köztük a stratégiák és cselekvési tervek szintén hangsúlyozzák annak fontosságát.
Az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkének (1) bekezdése a civil párbeszédet és a civil társadalom részvételét a jó kormányzás eszközének tekinti. Ugyanez a helyzet a vonatkozó uniós szakpolitikai dokumentumokban is, mint például az Európai Unió Alapjogi Chartája alkalmazásának megerősítésére irányuló uniós stratégia, az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv, valamint a rasszizmus elleni küzdelemre, az LMBTQI+-személyek egyenlőségére, a romák integrációjára, a gyermekek jogaira, a fogyatékosságra, az áldozatok jogaira, a nők jogaira és a migránsok integrációjára vonatkozó ágazati cselekvési tervek.
A civil társadalmi szervezetek azonban Unió-szerte különböző kihívásokkal néznek szembe. Ez a jelentés az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) számos ilyen kihívással kapcsolatos megállapításait mutatja be. A megállapítások az ügynökség kutatóhálózata, a Franet által 2020-ban végzett kutatásokon (2020-ban két külön online konzultációra került sor a civil társadalmi szervezetekkel), valamint másodelemzésen alapulnak.
Az FRA „A civil tér védelme az EU-ban” című jelentése felvázolja azokat a releváns jogi és szakpolitikai fejleményeket, amelyek hatással vannak az emberi jogokkal foglalkozó civil társadalmi szervezetek tevékenységeire szerte az EU-ban. Emellett releváns ígéretes gyakorlatokat is bemutat. Az alábbiakban ismertetett vélemények továbbá felvázolják, hogy miként lehetne pozitívabb munkakörnyezetet teremteni a civil társadalom számára.
A kutatás összességében hangsúlyozza, hogy a helyzet tagállamonként jelentősen eltér. Azt is bemutatja, hogy a helyzet 2020-ban többnyire nehezebb volt, mint a korábbi években, gyakran a Covid19-világjárvány miatt. Az aktuális helyzet ellenére a kutatás pozitív fejleményekre is rámutat.