Az Európai Unió (EU) Alapjogi Ügynöksége, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011 óta az európai jog számos területén tett közzé kézikönyveket. Ez a kézikönyv áttekintést ad a menekültüggyel, a határokkal és a bevándorlással kapcsolatos európai jogi normákról, ismertetve az Európa Tanács és az EU alkalmazandó intézkedéseit.
A kézikönyv az ügyvédeknek, bíráknak, ügyészeknek, határőröknek, bevándorlási tisztviselőknek és a nemzeti hatóságok, valamint nemzeti emberi jogi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és más szervek munkatársainak szól, akik az itt tárgyalt területekre tartozó jogi kérdésekbe ütközhetnek.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésekor, 2009 decemberében jogilag kötelező erejűvé vált. Ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint az Európai Unió alapító szerződései. A Lisszaboni Szerződés arról is rendelkezik, hogy az EU csatlakozik az emberi jogok európai egyezményéhez, amely az EU és az Európa Tanács valamennyi tagállamára nézve jogilag kötelező.
A kézikönyv 2014. évi második kiadásának közzététele óta jelentős fejlemények mentek végbe a menekültügyre, a határokra és a bevándorlásra vonatkozó európai jog területén. Így például több elfogadott uniós eszközzel új nagy méretű uniós informatikai rendszereket fejlesztettek vagy hoztak létre a migráció kezelése céljából. Emellett történtek kisebb jogszabályi változások is – például a határokat, az irreguláris migrációt és a vízumokat érintő schengeni vívmányok tekintetében.
Hasonlóképpen – egyre bővülő ítélkezési gyakorlatában – az Európai Unió Bírósága is tisztázott számos jogi kérdést, amelyek a migrációra és a menekültügyre vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazásából eredtek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szintén számos fontos ítéletet hozott, különösen a menedékkérők befogadási feltételeinek területén. E változások fényében aktualizálni kellett a kézikönyvet, biztosítandó, hogy a benne foglalt jogi iránymutatás továbbra is pontos legyen.